Gyakran halljuk manapság leginkább a fiatal házasok kapcsán, de előfordul, hogy az egymás mellett már évtizedeket megélt házastársak is szerződéssel rendezik házassági vagyonjogi kérdéseiket egymás között. A Családjogi törvényünk (Csjt.) elismeri ezt a jogintézményt, és lehetőséget biztosít arra, hogy a házastársak szerződésben, a törvény rendelkezéseitől eltérően határozzák meg a házassági életközösségük tartalmára, hogy mely vagyontárgy kerül a közös, illetőleg mely a különvagyonba.

A házassági vagyonjogi szerződés lényege tehát, hogy a szerződést megkötő felek valamilyen irányban, vagy valamilyen módon eltérnek azoktól a törvényben rögzített szabályoktól, amelyek különben a szerződés hiányában rendeznék az egymás közötti gazdasági, vagyoni kapcsolataikat. A házastársak között vagyonjogi szerződéssel akár a teljes vagyon elkülönítése is megvalósítható akár a házasságkötés előtt, akár a házasságkötés után kötött szerződésben.

A szűkebb értelemben vett vagyonjogi szerződésnek azt tekinti a jogirodalom, melyet a felek szerződéses akarata hoz létre, tehát mind a megkötésére, mind például a megtámadására a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A szűk értelemben tárgyalt vagyonjogi szerződés időbeli hatálya a házassági életközösség idejére terjed ki, tartalmát tekintve pedig szinte bármiről rendelkezhetnek a szerződő felek, amiről csak akarnak.

Csak példálódzó jelleggel utalok arra, hogy a közös- és különvagyon meghatározásán túl a szerződés kiterjedhet a közös lakás használatára, az egyik házastárs vagyonából a másik házastárs vagyonába történt beruházásokra, stb.

A házassági vagyonjogi szerződés tágabb értelemben vett fogalma magában foglalja a házastársak egymás közötti, egyszeri szolgáltatásra irányuló adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsön ügyleteit, valamint olyan megállapodásokat is, amelyek a házastársak vagyoni viszonyait a Csjt. vagyonjogi rendszerével összhangban szabályozzák.

S végül, de nem utolsósorban: milyen alakszerűségek szükségesek a szerződés érvényességéhez, hová menjünk, ha ilyen szerződést szeretnénk társunkkal kötni?

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a házastársak egymással szembeni és harmadik személy hitelezőknek a házastársakkal szembeni védelme érdekében a szerződésnek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, közokiratba, vagy a Polgári perrendtartásról szóló törvény 196. §-a szerinti magánokiratba foglalása célszerű.