A gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre több modern munkahely kelléke az irodát, boltot, termelőegységeket figyelő kamera, melynek “túlsó felén” a cégtulajdonos ül és nézi, hogy mégis mit és hogyan csinálnak a dolgozók. Míg korábban számos munkaadót kijátszhattak a rafinált alkalmazottak a sokak által ismert mondattal: “Vigyázz, jön a Főnök!”, a munkahelyeken használt nyomkövető- és kamerarendszereknek köszönhetően ez ma már egyre kevésbé működik. Tény, hogy a céges autót követő GPS, vagy az irodát pásztázó kamera sokak komfortérzetét zavarja, de vajon van –e vele probléma munkajogi szempontból? Cikkemben erre adok választ. 

A Főnök mozgástere

Mivel a munka törvénykönyve engedélyezi a munkáltató számára, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása kapcsán ellenőrizze, ezért arra a kérdésre, hogy bekamerázhatja –e a főnök az irodát, boltot, üzemet, recepciót az a rövid válasz, hogy

     igen.                                                      

A hosszabb válaszhoz azonban hozzátartozik, hogy a munkáltatónak törvényi kötelessége, hogy a kamera, vagy más megfigyelőrendszer telepítéséről pontosan tájékoztasson minden érintett kollégát (Mt.11.§ (2) bekezdés). Ha ezt nem teszi meg, akkor személyiségi jog megsértése történik a munkavállalóval szemben.

Bár a munkavállaló beleegyezésére nincs szükség egy kamera felszereléséhez, de ha nem kerül tájékoztatásra az eszközök telepítéséről és az adatkezelés jellegéről, annak anyagi, vagy adott esetben büntetőjogi következménye lehet a munkaadóra nézve.

A magánszféra védett

További megkötés, hogy a megfigyelő eszközök használata kizárólag csak a munkával összefüggésben álló időben és térben engedélyezett. Bármilyen megfigyelő eszközt kizárólag csak a dolgozók magánszférájának és emberi méltóságának tiszteletben tartásával lehet használni. Amennyiben pl. a munkavállalónak megegyezés alapján joga van rá, hogy a céges autót hétvégenként magáncélra is használja, ez esetben kikapcsolhatja az autóba épített GPS-t és nem kell tartania tőle, hogy a főnök szeme az állatkertbe, vagy a Normafára is elkíséri. Szintén ide kapcsolódik, hogy az olyan helyiségeket, ahol a munkavállalók a munkaidőn belül megengedett pihenőidejüket töltik (pl. étkező, konyha, mellékhelyiségek, öltöző) ugyancsak nem kamerázhatja be a munkáltató.

Érdemes figyelembe venni a munkakörülmények veszélyességi szintjét is, ami sok esetben a legfontosabb érv a munkahelyi megfigyelőrendszerek használata mellett. Egy repülőtéren, vagy veszélyes gépekkel operáló üzemcsarnokban nem elsősorban a munkavállalók becsületességét, hanem azok biztonságos munkavégzését hivatott megfigyelni a kamera. Ilyen esetben ez indokolt is.

A kényelmetlenséget sokaknak az okozza, hogy ugyanezt egy irodai környezetben indokolatlannak érzik. Ezért fontos, hogy a kamerák, a nyomkövetők telepítése valamint a munkavállalók e-mailjeinek ellenőrzése mindig csak konkrét, a munkához kapcsolódó célok alapján megengedett.

+ Ügyvédi tipp

Munkaadóknak

Ha bármilyen típusú megfigyelési rendszert alkalmazna, ügyeljen rá, hogy alkalmazottai erről pontosan, lehetőleg írásban tájékoztatva legyenek. Az céges e-mailfiók ellenőrzésekor pl. érdemes figyelembe venni, hogy abban harmadik fél által írt információk is lehetnek, akik – mivel nem járultak hozzá e-mailjeik ellenőrzéséhez -, így velük szemben is jogsértés léphet föl. Érdemes körültekintőnek és transzparensnek lenni a munkavállalókkal, hiszen – bár munkáltatóknak ez megengedett – de az emberek megfigyelése minden szempontból vékony jég.

Munkavállalóknak

Ha Ön munkavállalóként azt tapasztalja, hogy a megfigyelő eszközök használatával megsértették személyiségi jogait, ez alapot nyújthat a szerződés azonnali, egyoldalú felmondásához, vagy a jogsértés jellegéből adódóan akár kárigény érvényesítéséhez. A jogszerűtlen munkahelyi megfigyelésből származó adatkezelési szabálysértés ügyében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz lehet fordulni és panaszt tenni. A jogsértés súlyosságának függvényében a munkaadó akár egy több százezres bírságot is bezsebelhet.

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).