2013. február 1-ig valamennyi cég köteles meghatározott, jogszabály által előírt adatok bejelentésére, dokumentumok becsatolására a Cégbíróság felé – hívta fel a figyelmet az origo.

Idén több alkalommal is módosították a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt.

Ezen törvény rendelkezik többek között arról, hogy a cégeknek milyen adatokat kell bejelenteniük a cégbíróságra, milyen dokumentumokat kell becsatolniuk, továbbá arról, hogy a cégbíróság milyen szabályok mentén dönt az egyes társaságok nyilvántartásba vételéről, legfőbb szerveik által elhatározott változások bejegyzéséről.

A törvény 2012. március 1-én hatályba lépett módosítása nyomán valamennyi korlátolt felelősségű társaság köteles – többek között – bejelenteni a természetes személy tagjainak születési idejét, anyjuk születési nevét, nem természetes személy tag esetén pedig a céget nyilvántartó hatóság megnevezését és a nyilvántartási számot.

A részvénytársaságok kötelesek – amennyiben a részvényesük szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik, azaz a szavazatok legalább 75 százalékával bír – többek között bejelenteni természetes személy részvényes, születési idejét, anyja születési nevét, nem természetes személy részvényes esetén pedig a cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.

A székhelyhasználat igazolása

A jogszabály 2012. március 1-től kötelezővé tette valamennyi cég számára, hogy 2013. február 1-ig igazolja a székhelyhasználatának jogcímét.

Amennyiben az adott cég az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget 2013. február 1-ig, úgy ellene törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető, amelynek keretében a cégbíróság a céget – illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt – akár 100 000 forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

Kötelező a kézbesítési megbízott jelölése

A fentieken túlmenően egyéb újdonságokat is hoztak a módosítások.

Korábban például amennyiben a bejegyzési- vagy változásbejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepelt, vagy a kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezett magyarországi lakóhellyel, a törvény lehetőséget biztosított arra, hogy kézbesítési megbízottat jelöljön, aki a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvételéről és továbbításáról gondoskodott.

A törvény 2012. március 1-től a fenti esetben már nem lehetőséget biztosít, hanem kötelezővé teszi a kézbesítési megbízott jelölését, így ilyen esetben a kézbesítési megbízott személyét is be kell jelenteni a cégbíróságra.

Ebben a körben szintén említést érdemlő változás, hogy amennyiben a kézbesítési megbízott megbízása megszűnik, köteles azt 15 napon belül bejelenteni a cégbíróságnak.

Jelentős változás az ügyvédek által készített aláírás-minta bizonyító erejét illetően

2012. július 1-től a szabályozás lehetővé tette az ügyvéd által készített aláírás-minta általános felhasználását, valamint egyértelművé tette, hogy a közjegyző által készített aláírási címpéldány és az ügyvéd által készített aláírás-minta egyaránt bizonyítja, hogy a cégjegyzésre jogosult a céget miként jegyzi, amely azt jelenti, hogy az ügyvéd által készített aláírás-minta bizonyító ereje a közjegyző által készített aláírási címpéldánnyal azonos.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a szabályozás változatlan maradt a tekintetben, hogy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány közokirat, míg az ügyvéd által készített aláírás-minta teljes bizonyító erejű magánokirat.

A közjegyző aláírási címpéldányt a cégeljárástól függetlenül bármikor készíthet, amíg az ügyvéd aláírás mintát kizárólag a cégbejegyzés, képviseleti jogot érintő változásbejegyzés esetén a cégeljárással összefüggésben készíthet, bármilyen egyéb esetben készített aláírás-minta, amely a cégbírósághoz való benyújtás mellőzésével készül és kerül felhasználásra jogszabállyal ellentétesnek minősül.

Kérni lehet, hogy legyen része a cégjegyzéknek

Szintén a fentiekhez kapcsolódó érdekes változás, hogy 2012. július 1-től hatályba lépett módosításnak köszönhetően a cégbejegyzéskor kérni lehet, hogy a becsatolt aláírás-minta vagy aláírási címpéldány legyen része a cégjegyzéknek.

Amint az irat a cégjegyzék részévé válik, attól kezdve a cégkivonat lekérésekor az aláírás-minta vagy aláírási címpéldány is megtekinthető, és elektronikus okiratként továbbítható.

Természetesen a már bejegyzett cégek is élhetnek ezzel a lehetőséggel, és a törvényben meghatározott feltételek szerint kérhetik, hogy az aláírási címpéldányuk vagy a korábban becsatolt ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintájuk képezze a cégjegyzék részét, azonban ez az eljárás változásbejegyzésnek számít, így illetéket és közzétételi költségtérítést kell érte fizetni.

Ez a változás azért bír jelentőséggel, mert amennyiben az aláírás-minta vagy az aláírási címpéldány a cégjegyzék részévé vált, akkor az egyes hatóságok nem kérhetik a cégtől, hogy az küldje meg részükre az aláírási címpéldányt és a hiteles cégkivonatot, hanem ezeket az iratokat elektronikusan kell lekérniük a cégbíróságtól.

Fentiek alapján tehát ne hagyja a változásbejegyzési eljárás lefolytatását az utolsó pillanatra (2013. február 1.), forduljon mielőbb hozzáértő ügyvédhez!