Az energetikai szakreferens intézménye az energiahatékonysági szabályozás egyik fontos eleme. A jogalkotói cél az, hogy a jelentősebb energiafelhasználású vállalkozások mellett legyen olyan szakmai szereplő, aki figyelemmel kíséri az energiafogyasztást, azonosítja a megtakarítási lehetőségeket, közreműködik a szükséges jelentések elkészítésében, és segíti az energiahatékonysági szempontok érvényesülését.

A szakreferens tehát nem pusztán adminisztratív szereplő. Megfelelő működés esetén olyan szakmai kontroll- és tanácsadói funkciót lát el, amely hatással lehet a vállalkozás energiaköltségeire, beruházási döntéseire, mérési rendszerére és energiabeszerzési stratégiájára is.

Éppen ezért vet fel lényeges összeférhetetlenségi kérdést, ha az energetikai szakreferens vagy szakreferens szervezet egyben energiakereskedőként, energiakereskedői érdekeltséggel rendelkező szereplőként, vagy valamely kereskedőhöz szorosan kapcsolódó vállalkozásként is megjelenik.

A hatályos magyar jog tehát nem zárja ki általános jelleggel, hogy az energetikai szakreferens energiakereskedői érdekeltséggel is rendelkezzen. Ez azonban komoly összeférhetetlenségi kockázatot jelenthet, mert a szakreferensnek a kötelezett vállalkozás érdekét kellene szolgálnia, miközben a kereskedői érdek az energiabeszerzési döntések irányába hathat.

Mi az az energetikai szakreferens?

Energetikai szakreferens igénybevételére azok a gazdálkodó szervezetek kötelesek, amelyek energiafelhasználása meghaladja a jogszabályban meghatározott küszöbértékeket. A jelenlegi szabályozás szerint ilyen kötelezettség akkor merül fel, ha a gazdálkodó szervezet tárgyévet megelőző három évben mért éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja

• a 400 000 kWh villamos energiát,
• a 100 000 m³ földgázt, vagy
• a 3 400 GJ hőmennyiséget.

A szakreferens lehet természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, de mindkét esetben meg kell felelnie a jogszabályi feltételeknek, és szerepelnie kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyilvántartásában. Feladatai közé tartozik többek között az energiafogyasztási adatok figyelemmel kísérése, havi és éves jelentések készítése, energiahatékonysági intézkedések javaslata, megtakarítások kimutatása, valamint mérési és almérőzési kérdésekben való közreműködés. A jelen téma szempontjából különösen fontos, hogy a szakreferensi feladatkör az energiabeszerzéssel kapcsolatos kérdéseket is érintheti. Ez már nem kizárólag műszaki vagy adminisztratív terület, hanem közvetlenül kapcsolódhat a vállalkozás kereskedelmi döntéseihez.

Az energetikai szakreferens függetlensége a magyar jogban

A hatályos magyar szabályozás szerint az energetikai szakreferensnek a kötelezett gazdálkodó szervezettől kell munkajogilag és társasági jogilag függetlennek lennie. Ez fontos követelmény: a szakreferensi funkció így nem válhat puszta belső önellenőrzéssé. A jogszabály azonban nem mondja ki általános jelleggel, hogy az energetikai szakreferens nem lehet villamosenergia-kereskedelmi vagy földgáz-kereskedelmi engedélyes. Nem tartalmaz olyan kifejezett tilalmat sem, amely kizárná, hogy a szakreferens kapcsolt vállalkozása energiakereskedelmi tevékenységet folytasson.

Ebből következően a jelenlegi magyar jog alapján önmagában nem jogellenes, ha egy energetikai szakreferens vagy szakreferens szervezet energiakereskedői érdekeltséggel is rendelkezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyzet problémamentes lenne. A szabályozás ugyanis elsősorban a kötelezett vállalkozástól való formális függetlenséget írja elő. Kevésbé kezeli azt a helyzetet, amikor a szakreferens más irányból válik érdekelt szereplővé: például azért, mert saját energiakereskedői termékét, vagy az általa képviselt kereskedő ajánlatát is érdekében áll előmozdítani.

Hol van az összeférhetetlenség lényege?

A szakreferensi szerep lényegéből álláspontom szerint az következik, hogy a szakreferensnek a kötelezett vállalkozás energiahatékonysági és gazdasági érdekeit kell szem előtt tartania. A szakreferens nem azért kerül a rendszerbe, hogy értékesítési csatornát nyisson az energiakereskedőknek, hanem azért, hogy a nagyobb fogyasztású vállalkozások energiafelhasználása átláthatóbb, tudatosabb és hatékonyabb legyen. Ha azonban a szakreferens kereskedőtől függ, kereskedői érdekeltséggel rendelkezik, vagy saját energiakereskedelmi érdekeit is képviseli, akkor a megbízó érdeke mellé belép egy másik érdek is. Ez az összeférhetetlenség lényege: a szakreferens ugyanabban a döntési térben van jelen, ahol objektív, a megbízó érdekeit szolgáló tanácsot kellene adnia, miközben saját vagy az általa képviselt kereskedő üzleti érdekei is befolyásolhatják.

Miért lehet csak látszólag kedvező egy ajánlat?

Az energiabeszerzési ajánlatok értékelése sokszor nem egyszerű. Nem kizárólag az számít, hogy egy adott pillanatban melyik ajánlat tűnik a legalacsonyabb árúnak. Fontos lehet az árazási konstrukció, a szerződés időtartama, a kockázatmegosztás, a mennyiségi eltérés kezelése, a rugalmasság, a biztosítékok rendszere és a felmondási szabályok is.

Egy ajánlat tehát lehet látszólag kedvező, miközben összességében nem feltétlenül a megbízó számára legjobb megoldás. Különösen igaz ez akkor, ha az ajánlat értékelésében olyan szakreferens működik közre, akinek saját vagy kapcsolt kereskedői érdeke fűződik az adott ajánlat elfogadásához. Ebben az esetben a megbízó nem biztos, hogy valóban független szakmai értékelést kap. A megbízó érdeke ilyenkor csorbulhat, mert a döntés-előkészítésbe más érdekek is belejátszhatnak: a kereskedő értékesítési érdeke, a szerződéskötéshez fűződő gazdasági érdek, vagy a kapcsolt vállalkozás üzleti érdeke.

Tipikus piaci helyzetek

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az összeférhetetlenségi kockázat nem mindig nyíltan vagy egyértelmű jogsértésként jelenik meg. Sokkal gyakrabban olyan piaci konstrukciókban, amelyek első látásra kényelmesnek, költséghatékonynak vagy szakmailag indokoltnak tűnnek.

1. Kedvező díjú szakreferensi szolgáltatás, kereskedelmi kapcsolódással

Gyakorlati tapasztalat, hogy egy energiakereskedő vagy hozzá kapcsolódó vállalkozás kedvező díjon kínál szakreferensi szolgáltatást. Ez a megbízó számára első látásra előnyös: teljesül a jogszabályi kötelezettség, a szolgáltató energetikai tapasztalattal rendelkezik, és a szolgáltatás díja is kedvező.

A kockázat abban áll, hogy a szakreferensi jogviszony belépési ponttá válhat egy későbbi energiakereskedelmi kapcsolat felé. A szolgáltató hozzáfér a fogyasztási adatokhoz, megismeri a vállalkozás működési ritmusát, energiaigényét és döntési folyamatait. Ezek az információk egy energiakereskedő számára üzletileg jelentősek lehetnek.

2. Energiabeszerzési javaslat saját vagy kapcsolt ajánlat mellett

A szakreferens közreműködhet az energiabeszerzéssel kapcsolatos feladatokban. Ez magában foglalhatja a fogyasztási profil értékelését, szerződéses konstrukciók összehasonlítását, vagy akár ajánlatok szakmai véleményezését is.

Gyakorlati tapasztalat szerint összeférhetetlenségi kockázat különösen akkor keletkezik, ha a szakreferens vagy kapcsolt vállalkozása maga is ajánlattevő az energiabeszerzési folyamatban. Ebben az esetben kérdésessé válhat, hogy a szakreferensi értékelés valóban semleges szempontok szerint történt-e. A probléma nem feltétlenül az, hogy a kapcsolt kereskedő ajánlata adott esetben versenyképes. A probléma az, ha a megbízó nem kap világos tájékoztatást arról, hogy az ajánlást adó szakmai szereplőnek közvetlen vagy közvetett érdeke fűződik a szerződés létrejöttéhez.

Csak érzékeltetésképpen: egy évi 400 000 kWh villamos energiát fogyasztó vállalkozásnál, ha a szakreferens egy látszólag kedvező, de a piaci alternatívánál mindössze 2 Ft/kWh-val drágább, saját vagy kapcsolt kereskedői körből származó ajánlat elfogadását javasolja, az éves szinten nettó 800 000 forint többletköltséget jelenthet. Áfával számolva ez már egymillió forintot meghaladó többletteher lehet. Nagyobb fogyasztásnál vagy többéves szerződésnél a különbség ennek többszörösére nőhet.

Ez magyarázza azt is, hogy egy energiakereskedőnek miért érheti meg a szakreferensi szolgáltatást feltűnően alacsony díjon teljesíteni. A megtérülés ilyenkor nem feltétlenül a szakreferensi díjban, hanem az energiakereskedelmi szerződésben jelenik meg. Ez a konstrukció nemcsak a megbízó döntését torzíthatja, hanem a valóban független szakreferensi szolgáltatók piacát is hátrányosan érintheti, hiszen ők nem tudnak olyan szolgáltatást keresztfinanszírozni, amelynek ellenértéke valójában a kereskedői oldalon térül meg. Ez a jelenlegi szabályozás egyik lényeges hiányossága: nem kezeli kellő részletességgel, ha a szakreferensi szolgáltatás értékesítési eszközzé válik, és ezzel eltérül a jogalkotói cél.

3. Fogyasztási adatokból származó információs előny

A szakreferens rendszeresen hozzáférhet a megbízó fogyasztási adataihoz, megtakarítási terveihez, mérési rendszeréhez és energiahatékonysági intézkedéseihez. Ezek az adatok nemcsak műszaki, hanem kereskedelmi szempontból is értékesek. Egy energiakereskedő számára jelentős előnyt jelenthet, ha részletesen ismeri a fogyasztó várható energiaigényét, fogyasztási görbéjét, beruházási terveit vagy kockázati érzékenységét. Ez az információs előny torzíthatja a versenyt, különösen akkor, ha más ajánlattevők nem rendelkeznek hasonló mélységű adatokkal. Ezért a szakreferensi adathozzáférés és az energiakereskedelmi célú adatfelhasználás világos elválasztása kulcskérdés.

4. Mérési és almérőzési javaslatok kereskedelmi hatása

A mérési rendszer kialakítása első látásra technikai kérdésnek tűnik. Valójában azonban az, hogy mit, hol és milyen részletezettséggel mérnek, később befolyásolhatja a fogyasztási profil értelmezését, a megtakarítási lehetőségek kimutatását és az energiabeszerzési konstrukciók megválasztását is. Ha a mérési rendszerre olyan szakreferens tesz javaslatot, aki kereskedőként vagy kapcsolt kereskedői szereplőként is érdekelt, akkor felmerülhet a kérdés: a javaslat kizárólag a megbízó energiahatékonysági érdekeit szolgálja-e, vagy közvetve kereskedelmi szempontok is befolyásolják?

5. Jutalék, sikerdíj vagy rejtett ösztönző

A legsúlyosabb kockázatot azok a konstrukciók jelentik, amelyekben a szakreferens díjazása közvetlenül vagy közvetetten egy energiakereskedelmi szerződés megkötéséhez kapcsolódik.

Ha a szakreferens jutalékot, sikerdíjat vagy egyéb gazdasági előnyt kap azért, mert a megbízó meghatározott kereskedővel szerződik, akkor a szakmai tanácsadás függetlensége érdemben megkérdőjelezhető. Ilyen helyzetben már nem pusztán elméleti összeférhetetlenségről van szó, hanem olyan ösztönzőrendszerről, amely a megbízó érdekeivel ellentétes irányba hathat.

Mit nem rendez megfelelően a jelenlegi szabályozás?

A magyar jog jelenleg elsősorban azt biztosítja, hogy a szakreferens a kötelezett vállalkozástól legyen formálisan független. Ez fontos követelmény, de nem kezeli teljes körűen azt a helyzetet, amikor a szakreferens más irányból, például energiakereskedői érdekeltség miatt válik érdekelt szereplővé.

Különösen hiányzik a szakreferensi szabályozásból

• a kereskedői érdekeltség kötelező feltárása,
• a saját vagy kapcsolt kereskedői ajánlatra vonatkozó „független” szakreferensi javaslat tilalma,
• a jutalék- vagy sikerdíj alapú ösztönzők egyértelmű kizárása,
• a szakreferensi és kereskedelmi adatkezelés elválasztásának részletes szabályozása,
• valamint a szervezeti „tűzfalak” minimális követelménye.

Lehetséges szabályozási irányok

A megoldás nem feltétlenül a teljes tilalom. Arányosabb megoldás lehet egy lépcsőzetes konfliktuskezelési rendszer. Indokolt lenne előírni, hogy a szakreferens köteles írásban feltárni, ha ő maga vagy kapcsolt vállalkozása villamosenergia- vagy földgáz-kereskedelmi engedélyes, illetve ha bármilyen gazdasági érdeke fűződik egy energiakereskedelmi szerződés létrejöttéhez. Célszerű lenne kizárni a jutalék- és sikerdíj alapú díjazást minden olyan esetben, amikor az a megbízó energiabeszerzési döntéséhez kapcsolódik. Szabályozni kellene azt is, hogy a szakreferens saját vagy kapcsolt vállalkozása energiakereskedelmi ajánlatáról ne adhasson független szakreferensi ajánlásként feltüntetett értékelést. Az ajánlat természetesen bemutatható kereskedelmi ajánlatként, de nem olvadhat össze a független szakmai véleménnyel. Végül szükséges lenne a szakreferensi és kereskedelmi adatkezelés elválasztása, valamint annak láthatóvá tétele, ha egy szakreferens vagy szakreferens szervezet energiakereskedői érdekeltséggel rendelkezik.

Mit tehet addig a megbízó vállalkozás?

Jogszabály-módosítás nélkül is van mozgástér. A megbízó vállalkozásoknak célszerű a szakreferensi szerződés megkötésekor néhány alapvető kérdést tisztázniuk.

Írásban érdemes rögzíteni, hogy a szakreferens vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik-e energiakereskedelmi engedéllyel. Ugyancsak indokolt nyilatkozatot kérni arról, hogy a szakreferens kap-e bármilyen jutalékot, sikerdíjat vagy közvetett előnyt energiakereskedelmi szerződés megkötése esetén.

Energiabeszerzési döntéseknél célszerű több, összehasonlítható ajánlatot bekérni, és dokumentálni, hogy a választás milyen szempontok alapján történt. Ha a szakreferens bármelyik ajánlattevőhöz kapcsolódik, ezt a döntés-előkészítő anyagban külön fel kell tüntetni.

A szakreferensi és kereskedelmi szerződéseket indokolt elkülöníteni. Különösen fontos, hogy a fogyasztási adatok felhasználásáról, továbbításáról és kereskedelmi célú kezeléséről a szerződések egyértelmű rendelkezéseket tartalmazzanak.

S végül talán a legfontosabb: a szakreferensi szerződést célszerű energiajogban jártas ügyvéddel, energiajogásszal, energetikai szakjogásszal vagy energetikai ügyvéddel átnézetni. Egy ilyen vizsgálat nemcsak azt tudja feltárni, hogy a szerződés formailag megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, hanem azt is, hogy tartalmaz-e megfelelő összeférhetetlenségi, adatkezelési, díjazási és felelősségi rendelkezéseket.

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja.)