ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász
ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász
A Jogi Tudástárban energiajogi, közbeszerzési, gazdasági és ingatlanjogi kérdésekkel foglalkozom.
Azok a problémák érdekelnek, amelyek mögött tényleges döntés, szerződéses kockázat, költség, intézményi felelősség vagy jogvita áll.
Az Európai Unió 2026 elején elfogadta az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről szóló (EU) 2026/261 rendeletet. A rendelet 3. cikke főszabály szerint 2026. március 18-tól alkalmazandó, a már fennálló ellátási szerződésekre azonban a 4. cikk átmeneti kivételeket állapít meg. A 2025. június 17. előtt megkötött és 2025. június 17. után – a rendelet 4. cikk (5) bekezdésében megengedett módosítások kivételével - nem módosított hosszú távú vezetékes gázellátási szerződésekhez kapcsolódó import esetében a tilalom főszabály szerint 2027. szeptember 30-tól alkalmazandó. Ha a Bizottság az adott tagállam 2027. évi gáztároló-feltöltési céljának teljesítését veszélyeztető kockázatot végrehajtási határozatban megállapítja, ez az időpont az érintett tagállamban 2027. november 1-jére tolódik. Az LNG-re a rendelet eltérő, korábbi átmeneti határidőket állapít meg.
Az energiabeszerzések előkészítése sok ajánlatkérőnél ma is alapvetően a fennálló szerződés lejáratához igazodik: ha a villamosenergia- vagy földgázszerződés december 31-én megszűnik, abból visszaszámolják a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges időt, majd néhány hónappal korábban megindítják az új beszerzést. Ez első látásra teljesen észszerű gyakorlatnak tűnik, hiszen az ellátás folyamatosságát biztosítani kell, egy közbeszerzési eljárást pedig megfelelően elő kell készíteni és le is kell folytatni.
Magyarországon hosszú szünet után ismét komoly szélerőmű-fejlesztések indulhatnak. A kormány 25, úgynevezett könnyített térséget jelölt ki, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal pedig mintegy 700 MW új szélerőművi kapacitásra írt ki pályázatot. Mindez azt jelenti, hogy a következő években olyan településeken is megjelenhetnek új szélerőművek, ahol erre az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag nem volt reális lehetőség.
A 2022 nyarán kialakított új földgáz-árszabályozás a közös mérővel rendelkező társasházak esetében egy sajátos problémát teremtett. A jogalkotó rendezte, hogyan kell meghatározni az ilyen társasházakat megillető kedvezményes földgázmennyiséget, arra azonban már nem adott kifejezett választ, hogy ezt a kedvezményt egy vegyes rendeltetésű társasház belső jogviszonyában miként kell elszámolni.
Amikor 2024 tavaszán írtam a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata és a vele szerződéses jogviszonyban álló víziközmű-szolgáltató közötti per jogerős lezárásáról, őszintén azt gondoltam: az ügynek vége van.
A rövid válasz: automatikusan nem. A hosszabb válasz viszont sokkal érdekesebb: attól függ, hogy a vízhiány valóban előre nem látható, elháríthatatlan rendkívüli esemény következménye volt-e, vagy egy régóta ismert, elavult, forráshiányos és elégtelenül fejlesztett víziközmű-rendszer előre látható működési zavara.
Az energetikai szakreferens intézménye az energiahatékonysági szabályozás egyik fontos eleme. A jogalkotói cél az, hogy a jelentősebb energiafelhasználású vállalkozások mellett legyen olyan szakmai szereplő, aki figyelemmel kíséri az energiafogyasztást, azonosítja a megtakarítási lehetőségeket, közreműködik a szükséges jelentések elkészítésében, és segíti az energiahatékonysági szempontok érvényesülését.
Van egy számlasor, amelyen sok fogyasztó egyszerűen átsiklik. Nem azért, mert jelentéktelen, hanem mert első ránézésre hivatalosnak, törvényinek, „úgyis fizetendőnek” tűnik. A neve valahogy így hangzik: EKR díj, energiahatékonysági járulék, EHAT járulék, vagy egy ehhez nagyon hasonló megnevezés. A háttérben pedig gyakran megjelenik egy figyelemre méltó szám: 50.000 Ft/GJ.
2026-ra a fenntartható energia már nem a jövő, hanem a mindennapok része, azonban a napelem telepítés jogi feltételei továbbra is komoly kihívás elé állítják a beruházókat. Ebben a bejegyzésben a napelemes kiserőmű jogi szabályozás legfrissebb kúriai döntéseit elemzem, különös tekintettel a napelem illeték, az áfa szabályok és a műemlékvédelmi kérdések gyakorlati vetületeire.
A villamosenergia minősége a mindennapi életünk egyik láthatatlan, de alapvető eleme. Amikor azonban a feszültség ingadozik, a jelenség nem csak kényelmetlenséget okozhat: a háztartási vagy ipari berendezések károsodhatnak, és jogi kérdések is felmerülnek. De pontosan milyen jogkövetkezményei vannak a nem megfelelő minőségű szolgáltatásnak, és mit tehet a fogyasztó?
Mi a költségellenőrzéssel érintett építési beruházások értékhatára? Hol található meg a 2025. január 1-től hatályos 2024. évi LXXIV. törvény 256. §-ában hivatkozott Korm. rendelet?
A 2011. után létesült magánvezetékek kötelező engedélyeztetéséről
Szeretne többet olvasni arról, hogyan kerülhet ki a jogi útvesztőből?
Amennyiben jogi tanácsadásra, vagy képviseletre van szüksége, kérem vegye fel velem a kapcsolatot. Örömmel látom Önt is belvárosi ügyvédi irodám ügyfelei között!
Van az a pont, elérkezik az a pillanat, amikor a blogok és leírások pörgetése már nem ad megfelelő vagy személyre szabott biztos megerősítést egy-egy jogi kérdésben.
Segítsen, hogy segíthessek. Érdekes jogi kérdéseket várok, akár publikálásra, vagy akár személyes konzultáció keretein belüli jogi tanácsadásra.
ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász
ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász