ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász

ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász

Az orosz gáztilalom nem 2027-ben kezdődik – mire kell már most figyelni a földgázbeszerzési szerződésekkel kapcsolatban?

Az Európai Unió 2026 elején elfogadta az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről szóló (EU) 2026/261 rendeletet. A rendelet 3. cikke főszabály szerint 2026. március 18-tól alkalmazandó, a már fennálló ellátási szerződésekre azonban a 4. cikk átmeneti kivételeket állapít meg. A 2025. június 17. előtt megkötött és 2025. június 17. után – a rendelet 4. cikk (5) bekezdésében megengedett módosítások kivételével – nem módosított hosszú távú vezetékes gázellátási szerződésekhez kapcsolódó import esetében a tilalom főszabály szerint 2027. szeptember 30-tól alkalmazandó. Ha a Bizottság az adott tagállam 2027. évi gáztároló-feltöltési céljának teljesítését veszélyeztető kockázatot végrehajtási határozatban megállapítja, ez az időpont az érintett tagállamban 2027. november 1-jére tolódik. Az LNG-re a rendelet eltérő, korábbi átmeneti határidőket állapít meg.

Ez első látásra még távolinak tűnhet. Annak az önkormányzatnak, intézménynek vagy vállalkozásnak azonban, amely most készíti elő a következő időszak földgázbeszerzését, már nem az, különösen akkor, ha a megkötendő szerződés teljesítési időszaka 2027 őszére vagy azon túlra is átnyúlik.

Említést érdemlő körülmény, hogy Magyarország 2026. február 2-án keresetet indított a rendelet megsemmisítése iránt az Európai Unió Bírósága előtt (C-46/26. sz. ügy). A kereset benyújtásának azonban nincs halasztó hatálya; az EUMSZ 278. cikke alapján a Bíróság külön döntéssel rendelheti el a megtámadott jogi aktus alkalmazásának felfüggesztését. A beszerzések előkészítésekor ezért jelenleg abból kell kiindulni, hogy a rendelet hatályos, a benne meghatározott határidők pedig irányadók.

A kérdés így már nem egyszerűen az, hogy mi lesz 2027-ben az orosz gázzal. Sokkal inkább az, hogy egy most megkötött földgázbeszerzési szerződésben ki viseli a szabályozási és beszerzési környezet változásának kockázatát. Mert változás az lesz.

Az importtilalom és a magyar földgázellátási szerződés nem ugyanaz

Az uniós rendelet az orosz eredetű vagy Oroszországból exportált földgáz Európai Unióba történő behozatalát korlátozza. Egy magyar önkormányzat, intézmény vagy vállalkozás ugyanakkor jellemzően nem az orosz termelővel köt szerződést, hanem egy földgázkereskedővel, amely a saját beszerzési portfóliójából biztosítja számára az energiát.

Éppen ezért két külön szerződéses szintet érdemes látni. Az egyik az a beszerzési kapcsolat, amelyen keresztül a földgáz bekerül az Európai Unió piacára, a másik pedig a kereskedő és a magyar fogyasztó közötti ellátási szerződés. Az uniós rendelet az importot korlátozza; a kereskedő és a magyar fogyasztó közötti szerződés tartalmát nem írja át. Az importtilalom gazdasági következményei ugyanakkor természetesen megjelenhetnek ezen a szerződéses szinten is és ez a jelen cikk apropója.

Tegyük fel például, hogy egy kereskedő 2026-ban 2027 végéig tartó, fix áras földgázellátási szerződést köt. Ha később egy korábbi beszerzési forrás kiesése miatt más útvonalról vagy más beszállítótól, magasabb áron tudja csak biztosítani a földgázt, abból még nem következik automatikusan, hogy ezt a többletköltséget továbbháríthatja a fogyasztóra. A Ptk. 6:191. § (4) bekezdése szerint a szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha erre jogszabály feljogosítja.

Először azt kell egy ilyen helyzetben megnézni, mit vállalt a kereskedő a szerződésben, milyen árképzést alkalmaztak, tartalmaz-e a megállapodás jogszabályváltozásra, árkorrekcióra vagy vis maiorra vonatkozó rendelkezést, és mindenekelőtt: kinek a kockázati körébe tartozik a földgáz beszerzési forrásának biztosítása.

Egy energiakereskedő tevékenységéhez természetesen hozzátartozik (sőt ez az egyik fő feladata (!)) a szükséges földgázmennyiség beszerzése. Ettől még egy külső jogszabályi tilalomnak lehetnek szerződéses következményei, de nem következik belőle az, hogy minden ebből eredő költség automatikusan a fogyasztót terheli. Mert abban a kedves fogyasztó majdnem biztos lehet, hogy amikor a beszerzési forrás, vagy annak egy része kiesik és az ellátáshoz szüskéges forrást a kereskedő csak magasabb áron tudja beszerezni, ennek többletköltségét át fogja majd hárítani, legalábbie megpróbálkozik ezzel.

Vis maior, jogszabályváltozás vagy kereskedelmi kockázat?

Így 2026 őszén már látom a 2027-es jogvitákat 🙂 A kereskedő mindennel próbálkozni fog, így előhozza majd a vis maior fogalmát is. Érdemes azonban pontosan elválasztani az egyes jogkövetkezményeket. Más ugyanis az a helyzet, amikor egy szerződés teljesítése jogilag vagy ténylegesen lehetetlenné válik, és megint más, amikor a teljesítés továbbra is lehetséges, csak drágábbá válik. Vagy az éppen eláre látható, mint ahogyan ezt a jelen cikk is világosan leírja.

Ha a kereskedő ugyanazt a mennyiséget más forrásból be tudja szerezni, de ennek magasabb a költsége, az nem feltétlenül jelent lehetetlenülést. Ilyenkor sokkal inkább a felek között kialakított szerződéses kockázatmegosztás kerül előtérbe. Más lehet természetesen a helyzet egy tényleges ellátási zavar, fizikai forráshiány vagy olyan rendkívüli esemény esetén, amelyet ésszerű intézkedésekkel sem lehetett kezelni.

A „vis maior” minősítés tehát még nem oldja meg a kérdést. Vizsgálni kell a konkrét eseményt, a szerződés tartalmát, az alternatív beszerzési lehetőségeket és azt is, valóban fennáll-e okozati kapcsolat a szabályozási változás és a teljesítési probléma között.

Az előreláthatóság polgári jogi szempontból is jelentős. A Ptk. 6:142. §-a szerinti, szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség alóli kimentésnél önálló feltétel, hogy a szerződésszegést okozó, ellenőrzési körön kívüli körülmény a szerződéskötés időpontjában ne legyen előre látható, és ne legyen elvárható a körülmény elkerülése vagy a kár elhárítása.

Közbeszerzés esetén az előreláthatóság különösen fontos

Közbeszerzési szerződésnél ehhez további szempont társul. A Kbt. 141. §-a meghatározza, milyen feltételek mellett módosítható egy közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés új eljárás lefolytatása nélkül.

Az egyik lehetőség a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján az, ha a szerződés már eredetileg, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon és egyértelműen rögzíti valamely későbbi változás pontos feltételeit és tartalmát. Ilyen lehet például egy megfelelően kialakított árkorrekciós vagy más módosulási mechanizmus.

Más esetben a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, előre nem látható körülményen alapuló módosítás jöhet szóba, ha a törvényben meghatározott feltételek együttesen teljesülnek. Az előreláthatóság szempontjából annak van jelentősége, hogy az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva előre láthatta-e a módosítást szükségessé tevő körülményt.

Ez a 2027-es gáztilalom szempontjából lényeges. 2026 őszén maga az orosz földgáz kivezetése már ismert, jogszabályban rögzített körülmény. A rendelet hatályos, a fő határidők ismertek, ezért egy most megkötött, 2027 őszére is átnyúló szerződésnél később aligha lehetne pusztán magára az importtilalomra úgy hivatkozni, mint az ajánlatkérő által kellő gondossággal sem előre látható körülményre.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a szabályozás valamennyi későbbi gazdasági következménye előre látható lenne. Nem lehet ma pontosan megmondani, milyen árszinten lesz 2027-ben a földgáz, milyen alternatív források állnak rendelkezésre, vagy bekövetkezik-e valamilyen további geopolitikai vagy ellátási esemény. Ezeket adott esetben külön kell majd megítélni.

A jelenleg ismert szabályozási változást azonban már most figyelembe kell venni.

Mit érdemes most rendezni a szerződésben?

Biztosan nem egy általános, „jogszabályváltozás esetén a felek egyeztetnek” típusú mondat jelent megoldást. Közbeszerzési szerződésnél különösen fontos, hogy egy előre tervezett módosulási mechanizmus egyértelmű, objektív és a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően kellően pontos legyen.

Van még egy gyakorlati csapda. Az (EU) 2026/261 rendelet már hatályos, miközben egyes tilalmi elemei csak későbbi időponttól alkalmazandók. Ezért egy olyan szerződéses kikötés, amely kizárólag a szerződéskötést követően elfogadott vagy hatályba lépő új jogszabályokhoz kapcsol következményt, nem fedi le egy már hatályos rendelet későbbi alkalmazási időpontjának elérését. Ezt nem célszerű későbbi értelmezési kérdésként nyitva hagyni.

Érdemes ezért már az előkészítés során végiggondolni többek között azt, hogy ki viseli egy beszerzési forrás kiesésének kockázatát, milyen esetben és milyen módon kerülhet sor árkorrekcióra, hogyan kell igazolni az esetleges többletköltséget, van-e a kereskedőnek kötelezettsége alternatív forrást keresni, és milyen következménye lehet annak, ha a földgáz továbbra is beszerezhető, csak magasabb áron. Ugyanígy tisztázni kell azt is, hogy egy esetleges módosulási mechanizmus összeegyeztethető-e a Kbt. szerződésmódosítási szabályaival.

Ennek azért is van jelentősége, mert a Kbt. 142. § (3) bekezdése alapján semmis az a szerződésmódosítás, amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő indokolatlanul átvállalja a nyertes ajánlattevőt a szerződés alapján terhelő kockázatokat. Ha tehát a kereskedő egy meghatározott fix áron vállalta a földgáz biztosítását, az, hogy a saját beszerzése később drágábbá vált, még nem biztos, hogy megalapozza a szerződéses ár módosítását.

Előbb azt kell eldönteni, hogy az adott költségnövekedés rendes kereskedelmi kockázat, a felek között előre megosztott kockázat, vagy olyan rendkívüli külső körülmény következménye, amelyre a szerződés és – közbeszerzés esetén – a Kbt. alapján is lehet reagálni.

A 2027-es probléma tehát valójában már most elkezdődött

Az orosz földgáz európai kivezetésének politikai és gazdasági következményeiről még sok vita lesz. Egy földgázbeszerzési szerződés szempontjából azonban ennél valamivel prózaibb kérdést kell megválaszolni: ha a beszerzési környezet megváltozik, ki viseli ennek a kockázatát és költségét?

Erre az uniós rendelet nem ad választ. A kereskedő és a fogyasztó közötti viszonyban ezt elsősorban a szerződésnek kell rendeznie; közbeszerzési szerződés esetén pedig a kialakított megoldásnak a Kbt. korlátain belül kell maradnia.

Álláspontom szerint ezért annak, aki most 2027-re is átnyúló földgázbeszerzést készít elő, már az eljárás és a szerződés kialakításakor számolnia kell az orosz import kivezetésével, és végig kell gondolnia annak lehetséges szerződéses következményeit.

2027-ben ugyanis már késő lesz azt kérdezni, hogy számítani lehetett-e a tilalomra. A szabályt ma már ismerjük. A kérdés az, hogy mit kezdünk vele a most előkészítés/megkötés alatt álló szerződésekben.

(Jelen írás általános szakmai tájékoztatást és a szerző jogértelmezési álláspontját tartalmazza. Nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak.)

Konkrét kérdése merült fel? A blogot érintő ötlete, javaslata van, vagy csak egyszerűen ki akarja fejteni a témával kapcsolatos véleményét? A „Szólj hozzá!” feliratra kattintva kommenteljen, vagy írjon e-mailt a drkovacsnorbert@drkovacsnorbert.hu e-mail címre!

Nincs még hozzászólás ...

Hozzászólás írása

Név *
E-mail cím *
Kommentek között nem lesz látható
Hozzászólás

Tudástár cikkek

Szeretne többet olvasni arról, hogyan kerülhet ki a jogi útvesztőből?

keresés a tudástárban
legújabb feljegyzések a tudástárba

Az orosz gáztilalom nem 2027-ben kezdődik – mire kell már most figyelni a földgázbeszerzési szerződésekkel kapcsolatban?

Az Európai Unió 2026 elején elfogadta az orosz földgáz behozatalának...

2026. 10. 6.

Az energiabeszerzés időzítése: miért nem a szerződés lejárata az irányadó?

Az energiabeszerzések előkészítése sok ajánlatkérőnél ma is alapvetően a fennálló...

2026. 10. 5.

Szélerőmű épül a szomszédban – mit tehet az ingatlantulajdonos?

Magyarországon hosszú szünet után ismét komoly szélerőmű-fejlesztések indulhatnak. A kormány...

2026. 10. 2.

Kié a kedvezmény? – A társasházi földgázkedvezmény belső elszámolásának egy szabályozatlan kérdése

A 2022 nyarán kialakított új földgáz-ársza­bályozás a közös mérővel rendelkező...

2026. 08. 26.

Még a jogerős ítélet után sincs mindig vége – de Nagykovácsi Önkormányzata kitartott, és megérte

Amikor 2024 tavaszán írtam a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata és a...

2026. 07. 22.

Időpont-egyeztetés személyes konzultációra

Amennyiben jogi tanácsadásra, vagy képviseletre van szüksége, kérem vegye fel velem a kapcsolatot. Örömmel látom Önt is belvárosi ügyvédi irodám ügyfelei között!

amikor már nem elég egy blog

Van az a pont, elérkezik az a pillanat, amikor a blogok és leírások pörgetése már nem ad megfelelő vagy személyre szabott biztos megerősítést egy-egy jogi kérdésben.

Segítsen, hogy segíthessek. Érdekes jogi kérdéseket várok, akár publikálásra, vagy akár személyes konzultáció keretein belüli jogi tanácsadásra.

ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász

ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó, energetikai szakjogász