Mi a költségellenőrzéssel érintett építési beruházások értékhatára? Hol található meg a 2025. január 1-től hatályos 2024. évi LXXIV. törvény 256. §-ában hivatkozott Korm. rendelet?
2025. február 18-án sehol, mert nincs.
Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 251-257. §§-i 2025. január 1-től hatályosak, ugyanakkor a vonatkozó végrehajtási rendelet a mai napig nem született meg.
A hivatkozott törvény előírja, miszerint a központi költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott, (külön kormányrendeletben meghatározott becsült értéket meghaladó) építési beruházásokkal összefüggő beszerzési és közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat alkalmaznia kell az ajánlatkérőknek függetlenül attól, hogy az adott beruházás az Ábtv. (az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény) hatálya alá tartozik, vagy sem.
Legyen világos: a jogalkotói szándék szerint a hivatkozott törvény az Ajánlatkérők/Kedvezményezettek viszonylag széles körére és a közpénzből finanszírozott magyar építési beruházási piac döntő hányadára vonatkozik, azonban a hatálybalépést követően hetekkel sem ismert, mely beszerzési értéktől kell a fenti törvényt alkalmazni. A helyzet pikantériáját e körben az is adja, hogy maga a törvény terjeszti ki hatályát a „sima” beszerzésekre is, amely ugye, mint közismert, a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozik. Valóban létezne, hogy a „sima” beszerzésekre vonatkozik a törvény, de a közbeszerzésekre csak meghatározott értékhatár felett?
A következőkben a törvény gyakorlati alkalmazása körében felmerült legfontosabb kérdések tekintetében osztom meg közbeszerzési jogi álláspontomat.
Január 1-e után indítottam az EU-s pénzből/költségvetési forrásból finanszírozott közbeszerzésem, visszavonjam az eljárást?
Tekintettel arra, hogy a vonatkozó Korm. rendelet még nem született meg, álláspontom szerint nem sért egyetlen jogszabályt sem a jogalkalmazó, amennyiben közbeszerzését költségellenőrzés nélkül már megindította, vagy a vonatkozó kormányrendelet megszületéséig megindítja.
Csak feltételes közbeszerzés indítható a törvény hatálya alá tartozó beruházások esetében?
Nem. A törvény szóhasználata megtévesztő, ugyanakkor a 254. § (3) bekezdése szerinti vélemény rendelkezésre állása estén „éles” közbeszerzési eljárás indítható.
A törvény alkalmazandó a szerződésmódosításokra és a pótmunkákra, valamint a tartalékkeret felhasználására is. Mely szerződésekre alkalmazandók ezek a szabályok?
A 2024. évi LXXIV. törvény 253. § (6) bekezdése 2025. január 1-től hatályos (lsd. 257. §), azt a hatálybalépését követően indított közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és azok módosításaira kell alkalmazni. A 2024. évi LXXIV. törvény nem módosítja a Kbt-t, így a Kbt. 141. §-a körében alkalmazott időbeli hatályra vonatkozó rendelkezések itt nem alkalmazandók.
Mi történik, amennyiben közbeszerzésemet a 2024. évi LXXIV. törvény rendelkezéseinek figyelembevétele nélkül bonyolítom le?
A törvény 255. §-a szerint erre a beszerzésre költségvetési többletforrás nem biztosítható. További szankciót maga a törvény nem tartalmaz. A törvény alkalmazása nélkül lefolytatott közbeszerzés tekintetében álláspontom szerint a közbeszerzési versenyt befolyásoló, vagy arra közvetetten vagy közvetlenül kiható jogsértés nem követhető el.
Végezetül álljon itt néhány bekezdés a Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvényből:
„2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
(4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály
a) megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,
b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe,
c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.”
(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).
