Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén megszületett az egyezség: jövőre a minimálbér a jelenlegi 73 500 forintról 78 ezerre nő, a garantált bérminimum 94 ezer forint lesz, az országos béremelési ajánlást pedig 4–6 százalékban határozták meg. A fenti ténykijelentéshez jogászként annyit fűznék hozzá, hogy az adó- és járulék szabályok változása miatt a nettó minimálbér a 4500 forintos bruttó emelés ellenére is csak 154 forinttal emelkedik.

A minimálbérek reálértéke ennek ellenére csökken jövőre, hiszen az emelés nem fedezi a kormány által 3,5 százalékosnak tervezett infláció hatását, a minimálbéresek így csaknem 3 százalékos reálbércsökkenést szenvednek el. Hasonló arányú reálbércsökkenés vár a garantált bérminimumon foglalkoztatottakra is.

Nem járnak jobban az átlagbér körül keresők sem, ha az országos béremelési ajánlásnak megfelelően emelik a fizetésüket, az infláció jóízűen „leharap” majd egy darabot a fizetésük értékéből. S az még a jobbik eset, ha csak az infláció lakmározik, mert akinek a sáv alsó része felé közelítően emelnek, az nominálisan is kevesebbet kaphat (kisebb szám majd a nettó végösszegnél a papíron). S az sem feledhető, hogy a bérajánlás nem kötelező, tehát aligha számíthat minden munkavállaló béremelésre. Persze aki képes családi adókedvezményt érvényesíteni, az mindennek ellenére jobban jár majd jövőre.

A konklúziót mindenki vonja le saját maga.