Számos cég, önkormányzat és más intézmény számára február elején, a januári víz- és csatornadíj számla kézhezvételével törhet be a valóság, válhat nyilvánvalóvá: 2024-től jelentősen megemelkedett ez a rezsiszámla is.
2024. január elsején lépett hatályba – a médiában érhető okokból nem túlzottan propagált – 25/2023. (XII.13.) EM rendelet, mely 2024.01.01-től országosan egységesíti – jelentősen drágítja – a nem lakossági fogyasztók és az intézmények víziközmű tarifáit.
A jövőben (pontosabban jelenben) az érintett felhasználók számára egységesen mind a víz- mind a csatornadíj havi alapdíjból és fogyasztásarányos díjból fog állni. Amellett, hogy a fogyasztásarányos díj is megemelkedett, az igazán mellbevágó tétel a havonta fixen fizetendő alapdíj lehet, főképpen a csatornadíj tekintetében.
Egy átlagosnak mondható, 100 mm-es átfolyási átmérővel rendelkező szennyvízcső esetében havonta és bekötésenként 98.306 Ft+ Áfa összeget kell fizetnie egy nem lakossági felhasználónak. Egy ennél nagyobb, 200 mm-es átfolyási átmérő esetében már 393.224 Ft + Áfa/hó összeget, 300 mm felett pedig 1.204.247 Ft + Áfa/hó összeget! Éves szinten jelentős összegek jönnek ki.
De mit lehet tenni ilyen esetben?
A helyzet kísértetiesen hasonló, mint néhány évvel ezelőtt a villamos- és gázenergia esete: 20-30 évvel ezelőtt „senkit nem érdekelt”, sőt a szolgáltatók is azt ösztönözték, hogy kössünk le minél több teljesítményt, rakjunk fel minél nagyobb gázmérőt, „enni úgysem kér”, „jó lesz az még majd, ha fejlődünk”. Csakhogy: a túlzottan magasan lekötött teljesítmény, vagy túlzottan nagy gázmérő rendelkezésre tartása súlyos összegekbe kerül -célszerű szakértőt bevonni és ezek mértékét a tényleges szükségleteinkhez igazítani.
Ez a helyzet most a víziközmű területén is – bekopogott, avagy kopogás nélkül ajtóstul rontott a házba a valóság: De térjünk vissza a feltett kérdésre: mit lehet – cégvezetőként egyenesen kötelező – tenni?
- nézzük meg a számlát: helyes alapadatok, átmérő alapján számláznak-e;
- nézzük meg a szerződésünket: az az átmérő szerepel-e a szerződésben, mint a számlán;
- ellenőrizzük a fizikai valóságot: valóban olyan átfolyási átmérővel rendelkezünk-e?
- amennyiben a fenti kérdések megválaszolásra kerültek és nem jutottunk előbbre: ellenőrizzük, ellenőriztessük, valóban szükségünk van-e a meglévő átmérőre, nem indokolatlanul nagy-e? Amennyiben az, úgy érdemes a meglévő szerződéseink módosítását kezdeményezni és kisebb átmérőre váltani. Természetesen ez a folyamat időráfordítással és költséggel jár, ugyanakkor egy számítást elvégezve meglepően gyors megtérülésre számíthatunk.
Energetikai szakjogászként szakterületeim közé tartozik a víziközmű jog is. Amennyiben további kérdése merülne fel a témával kapcsolatban, vagy segítségre szorulna víz- és csatornadíj, annak csökkentése tekintetében, bizalommal megkereshet elérhetőségeim valamelyikén. Jogászokból és energetikai auditorokból álló csapattal állok rendelkezésére.
(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).
“A nem lakossági víz- és csatornadíjakról, azok csökkentésének lehetőségeiről” bejegyzéshez 4 hozzászólás
Miért nem számlázza még áprilisban sem a Csatornázási Művek a nem lakossági ügyfeleknek a január 1-től érvényes (bekötési átmérőre vonatkoztatott) alapdíjat? Számlázhat-e egyösszegben?
Kedves Erika! Elévülési időben jogosult igényt érvényesíteni a szolgáltató. Persze az nincs rendben, hogy nem számláz rendszeresen. Esetleg kérdezzen utána!
Üdvözlöm.
A kérdésem az lenne ,hogy másod állásban egyéni vállalkozóként a családi házban a párom mű körmös ként dolgozik a víz felhasználás a tevékenységhez 0 így is kötelezhetnek hogy az egész család saját fogyasztása,nem lakossági ügyfélként kezeljék.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Molnár Úr!
Megfontolásra javaslom „vállalati” mérő felszerelését az üzlet vonatkozásában és erre tekintettel a jövőben nem lehet probléma.
Üdvözlettel:
Dr. Kovács Norbert