Sajnos a hazai munkaerőpiac egyik igencsak közismert, visszatérő problémája a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás. Munkaadók számára csábítónak tűnhet ilyen módon is minimalizálni a költségeket, habár az alkalmazottakkal való korrekt, szerződésben is tisztázott viszony a vállalat érdekeit is szolgálja. Ha rajtakapják, az állam súlyos bírságokkal sújthatja a jogsértő cégeket. Cikkemben azt járom körül, hogy mit tehet egy munkavállaló, ha már egy ideje dolgozik új munkahelyén, de még mindig nem jelentették be, nem kapott aláírt munkaszerződést csak ígérgetést…

Miért nem jelentenek be?

A mögöttes indok, ami miatt cégek esetlegesen igyekeznek a bejelentett alkalmazottak számát minimalizálni az, hogy ezzel jelentősen csökkenthetik az adó- és járulékfizetési kötelezettségeiket is. Egyszerűbben fogalmazva: minél kevesebb alkalmazott van papíron egy cégnél, annál több pénz marad a tulajdonos zsebében. Természetesen ennek az éremnek is két oldala van. A törvény ebben az esetben is a kiszolgáltatottabb fél oldalán áll, és sokféle lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, hogy érvényesíthessék jogaikat.

Egy alkalmazott számára ugyanis, még ha magasabb bérhez is jut ilyen módon, nagy érvágást jelenthet eltűnni a társadalombiztosítás radarjairól.

A be nem jelentett munkavégzés és az ennek nyomán elsikkadt járulékok például azt is eredményezhetik, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor nem lesz meg a szükséges munkában eltöltött idő és ugrik a nyugdíj. Lássuk tehát, milyen eszközökhöz folyamodhat egy munkavállaló, ha mégis ilyen helyzetbe kerül:

1. Így ellenőrizzük, hogy bejelentettek -e

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság társadalombiztosítási egyéni számláján megbizonyosodhat arról, fizetett-e Ön után nyugdíjjárulékot a munkáltatója. Ennek egy másik lehetséges módja, hogy az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) honlapján tájékozódunk, bejelentett-e minket a főnökünk. Amennyiben a válasz nemleges, érdemes minél hamarabb intézkedni, elkerülendő későbbi kellemetlenségeket. A jogorvoslatra csak 10 éven belül van lehetőségünk, utána az ügy hivatalosan elévül.

2. Forduljunk ügyvédhez!

Habár a munkavállaló jogait a jogszabályok szigorúan védik, időt és pénzt spórolhatunk meg, ha szakember segítségét kérjük. Jogi képviselője először is egy ügyvédi felszólító levélben – megelőzendő egy perrel járó kellemetlenségeket – fel tudja venni a kapcsolatot a vállalatvezetéssel, és ha csupán félreértésről volt szó, ezzel rendeződhet is a kérdés.

3. Ha a cégvezetés nem együttműködő, keressük fel az OEP-et!

Az OEP ugyanis saját hatáskörben is el tud járni, és kötelezhetik a vállalatot az elmaradt járulékok befizetésére, ha pedig a helyzet elmérgesedne, bírságokat is szabhatnak ki rá.

4. Utolsó stádium: Munkaügyi Bíróság

Ha a fent említett módok egyike sem vált be, a jogsérelmet elszenvedett munkavállaló pert is indíthat. Munkajogi perrel elérhetjük, hogy a bíróság kényszerítse ki a munkáltató jogkövető magatartását. Fontos figyelembe venni viszont, hogy ezzel csak akkor érdemes élni,

ha a továbbiakban nem szeretnénk ugyanazzal a busszal járni munkába.

Ugyancsak érdemes szem előtt tartani, hogy egy munkaügyi per a kérdés bonyolultságától függően évekig is elhúzódhat, és ezzel együtt elképzelhető, hogy csak évek múltán jutunk pénzünkhöz. Kérdés, hogy kell-e bizonyítást lefolytatni az ügyben, és ha a válasz igenleges, vajon kellenek-e hozzá tanúkat, netalán szakértői véleményt igénybe venni, a fellebbezési lehetőségekről nem is beszélve.

+ Ügyvédi tipp

Mielőtt jelentkezünk egy álláshirdetésre, legyünk nagyon körültekintőek, győződjünk meg jövendőbeli munkaadónk korrektségéről, és az összes szóba jövő kérdést rögzítsük írásban, elkerülendő a később fejfájást.

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).