A légszennyezettség napjainkban már sajnos mindannyiunkat nagyban érint. Már talán nem is arról beszélhetünk, hogy hol tiszta a levegő, hanem arról, hogy hol tisztább. Ismerjük azt az érzést amikor beérünk a városba és a levegő hirtelen már nem illatos és könnyed többé. Ezzel kapcsolatban egy igen izgalmas kérdésre bukkantam és arra gondoltam, hogy így a nyár kezdetére nem is lehetne jobb témánk ennél a gondolatébresztőnél.

Az Európai Unió Bírósága korábban több tagállamot is marasztalt már a légszennyezettség megengedett határértékének túllépéséért. Friss véleményében azt fejtette ki, hogy az EU polgárai jogosultak vagyoni kártérítést követelni a tagállamoktól, a megengedett légszennyezettségi határ átlépésével okozott egészségügyi kárukért.

Szedjük részeire és vizsgáljuk meg alaposabban mit is jelent mindez.

Amennyiben az EU-s tagállami bíróságok bizonytalanok egyes EU-s jogértelmezési vagy jogalkalmazási kérdésben az EUB-hez (Európai Unió Bírósága) fordulhatnak állásfoglalásért. Ezek az állásfoglalások nem kötő erejűek, az EUB ugyanis ezt az előzetes döntéshozatala körében adja ki. Itt tehát még nincs konkrét kötelességszegési eljárás, hanem gyakorlatilag arra ad választ a bíróság, hogy ha lenne, akkor ő milyen álláspontot foglalna a kérdésben. Így igaz nem kötelező erejűek ezek az ajánlások, de ha nem tartjuk be őket akkor egy marasztaló ítéletet fogunk a nyakunkba rántani.            
A légszennyezés által okozott egészségügyi károsodás témája egy párizsi lakos ügyében merült fel, aki ezért az államtól kártérítést követelt. Az eljáró francia bíróság azzal a kérdéssel fordult az EUB-hez, hogy magánszemélyek igényelhetnek-e ilyen jellegű kártérítést az államtól. Ahogy azt már tudjuk, a válasz igen volt.

Ez a lehetőség azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen egészségügyi gondunkkal hivatkozhatunk erre. Bizonyítanunk kell tudni, hogy a károsodás a megengedett határt túllépő légszennyezettségből fakad.

Az állam csak abban az esetben menekülhet a felelősség alól amennyiben bizonyítja, hogy az EU-s irányelveknek megfelelően levegőminőségi terveket fogadott el. Fennállhat annak a lehetősége is, hogy a túllépés így is megtörténik. Ilyenkor viszont az állam nem lesz felelős az egészségügyi károsodásért.

Már léteznek weboldalak, ahol figyelhetjük a pillanatnyi légszennyezettség mértékét hazánkban. Jól szemléltetik, amit amúgy is sejtünk/tudunk, hogy a városokban rosszabb a levegő minősége, de az is kiolvasható, hogy az ország teljes területét érinti a légszennyezettség kérdése. Ezeken a térképeken is látjuk, illetve olvashatunk határértékektől, sőt arról is, hogy milyen következményekkel járhat az adott szintű szennyezettség. Az ilyen jellegű szennyezések sajátossága, hogy nem áll meg a határvonalaknál. Szomszédaink, sőt akár a világ másik felén élők tevékenysége ugyanúgy befolyásolni fog minket, ahogy a mi légterhelésünk is őket.

A levegőterhelés kérdésével jogszabályok egész sorában találkozhatunk. Határértékek, mérőpontok, kibocsájtók kapcsán egyaránt. Messzebbre nézve, az EU sőt az ENSZ is hozott környezetvédelmi rendelkezéseket, melyek természetesen érintik a légszennyezettség kérdését is. Magyarországnak tagállamisága révén ezeket a rendelkezéseket be kell építenie a jogrendjébe. A légszennyezés egy rendkívül aktuális kérdés, így a területen való folyamatos munka és fejlődés elengedhetetlen.

Jó kis gondolatébresztőnek tartom a témát. Számomra a jogaink ismeretét, és az azokkal való élni tudást szemlélteti ez az eset. Nem számít, hogy milyen „nagy és megfoghatatlan” erő okozza a kárunkat, jogainkért mindig tudnunk kell küzdeni.

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).