Sok okunk lehet saját vállalkozásba vágni. Van egy szuper új ötletünk, versenyképes tudásunk és szeretnénk kezünkbe venni az irányítást. Az infláció növekedése és a reálbérek csökkenése – korábbi cikkemben részletesen írok róla – egyre többeket sarkall saját vállalkozás beindítására. Mai írásomban számukra szeretnék egy kis gondolatébresztő támogatást nyújtani.
Ha már belevágtunk, vagy még csak tervezgetjük, akkor pontosan tudjuk, hogy nehéz időszak áll előttünk. A saját vállalkozás beindítása egyszerre álomszerű, hiszen végre a hőn áhított célunk megvalósul, azonban kemény munkát és rengeteg időt fog igényelni. Erre mindenképpen készítsük fel magunkat és szeretteinket. Saját vállalkozásba nem úgy vágunk bele, hogy egyik napról a másikra felállunk munkahelyünkön és kisétálunk. Hanem a végig dolgozott nap után jöhet a „második műszak”. Főállásunkat csak akkor érdemes otthagyni, amennyiben cégünk már működik, és stabilan ki tudjuk termelni azt a hasznot és azt a fizetést, amelyből főállásunkból származó bérünk kiesésével is kényelmesen, sőt céljaink szerint sokkal jobban (!) megleszünk.
Tekintsük át, hogy milyen gazdasági társasági formákon érdemes elgondolkoznunk, ezekkel milyen felelősség jár:
Mi a különbség az egyes cégformák között?
Leginkább a felelősség kérdését emelném ki. Ahogy a Ptk-ban, és majd itt a cikkben is egyre lejjebb haladunk a listában úgy csökken a cég személyhez kötöttsége, tehát a tagsággal járó felelősség is. Amíg például egy egyéni vállalkozó konkrétan egy magánszemély, aki adószámot kap, hogy számlát állíthasson ki, addig egy nyrt.-ben (nyilvánosan működő részvénytársaság) már sok- sok ember, saját vállalásának (részvény) megfelelő mértékben vállal csak felelősséget.
Nyilván nem nyrt-ként fogjuk kezdeni saját vállalkozásunkat, de elsőként érdemes azon elgondolkozni, hogy mennyire szeretnénk magunkhoz, mint magánszemélyhez kötni a felelősséget, és itt elsősorban anyagi felelősségre gondoljunk.
Kicsiben szeretném kezdeni, mit válasszak?
Az egyéni vállalkozóvá válás megoldás lehet. Azonban tartsuk észben, ennek is megvannak az előnyei, de a hátulütői is. Nézzük meg röviden, hogy válhatunk egyéni vállalkozóvá:
Először is le kell szögeznem, hogy az egyéni vállalkozó nem gazdasági társasági forma. Egyéni vállalkozó természetes személy lehet. Egyidejűleg mindenkinek csak egyetlen egyéni vállalkozói jogviszonya lehet. Elég egyszerűen egyéni vállalkozóvá válhatunk. Lehetőségünk van online bejelentésre, vagy csak simán besétálhatunk a NAV ügyfélfogadására. A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes, azaz ingyenes.
Amennyiben a végezni kívánt tevékenység engedély vagy bejelentésköteles, illetve annak végzése képesítéshez van kötve, mielőtt belevágunk győződjünk meg róla, hogy rendelkezünk ezekkel.
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Ahogy már fent is írtam, ez egy teljesen személyhez tapadó vállalkozási forma, így a felelősség egészében hozzánk tapad. Ezt mindenképpen tartsuk észben amikor belevágunk.
Az adózás még érdekes kérdés lehet. Az egyéni vállalkozókra alapszabály szerint a személyi jövedelemadó szabályai vonatkoznak, azonban dönthetnek úgy is, hogy átalányadózást vagy esetleg KATA-s adózást választanak.
Milyen formában a legérdemesebb belevágnom?
Én személy szerint a kft-ket tartom a legalkalmasabb formának. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata. Ahogy már fent is írtam, a felelősség tud személyhez tapadni. A kft. azonban a kvázi „legkisebb” gazdasági társasági forma, ahol a felelősségünk már korlátolt. Innen is ered a neve, a korlátolt felelősségű társaság. A felelősségünk főszabályként a törzsbetétünk, illetve a társasági szerződésben vállalt egyéb vagyoni értékű szolgáltatásainkig terjed. Ezzel a korláttal azonban nyilván nem élhetünk vissza.
A kft-vel szemben a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a vagyoni hozzájáruláson felül a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. Ugyanez a helyzet a betéti társaságok (bt.) beltagjaival kapcsolatban is.
Mi kell ahhoz, hogy kft-t alapítsunk?
Belevághatunk egyedül, de akár többen is. A törzstőkének minimum 3 millió forintnak kell lennie. A törzstőke a tagok törzsbetéteiből áll. Törzsbetéteink lehetnek különböző mértékűek, de az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb 100.000 Ft-nál. Ezek arányából fogjuk tudni meghatározni a cégben a tulajdoni hányadunkat. A törzsbetét lehet pénzbeli vagyoni hozzájárulás vagy apport. Ez utóbbi a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást jelenti. Ilyen lehet például egy autó.
Ezeket nem kell rögtön a nyilvántartáskor szolgáltatnunk. Ennek átlátásához azonban javaslom egy szakember megkérdezését. A társasági szerződés megírásában és a pénzbeli vagyoni hozzájárulás és az apport arányának meghatározásában sosem árt egy szakavatott kéz.
(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).
