Az elmúlt időszakban igen nehéz gazdasági helyzetbe keveredtünk. A koronavírus, a közvetlen szomszédunkban zajló háború, az elszálló energiaárak egymást tetézik. Ezek együttes hatására egyes források szerint idén az infláció a 9-10%-ot is elérheti, melyet ténylegesen sokkal magasabbként is érzékelhetünk.

Ennek hatásait már a mindennapjainkban is megtapasztalhattuk. Egy egyszerű bevásárlásnál szemet szúr, hogy például kedvenc termékeink árai a megszokottnál magasabbak lettek. Ezek a kiadások akaratlanul is összeadódnak és hirtelen azt tapasztalhatjuk, hogy szűkösebben jövünk ki jövedelmünkből, mint azt korábban megszoktuk. Sőt, ha utánaszámolunk, lehet, hogy a már megkapott vagy várt fizetésemeléssel is szűkebb lesz a nadrág, mint korábban. De hogy lehet ez?

Mi is az a reálbér?

Jogászként közgazdaságtani terepre tévedve: mondhatjuk azt, hogy a reálbér a nominálbér inflációval kiigazított szintje. Reálbéren tehát a fizetésünk valódi vásárlóerejét értjük. Vagyis, hogy abból mennyi és milyen mennyiségű és minőségű terméket vagy szolgáltatást tudunk megvásárolni. Ennek a képletnek a fontos eleme az infláció, tehát ha az nagyobb mértékben nő, mint maga a fizetésünk, úgy a vásárlőerőnk csökkenni fog. Ezért állhat fenn az a paradox helyzet, hogy fizetésemelést kapunk mégis – hogy úgy fogalmazzak -, szűkebb lesz a nadrágunk.

Mi lehet a megoldás?

Növeljük a bevételeinket! Hogyan?

A magánszektorban dolgozók itt kicsit előnyösebb helyzetben vannak. Amennyiben lehetőségeink engedik kezdeményezzünk és üljünk le tárgyalni munkaadónkkal, magyarul kérjünk fizetésemelést. A munkabérünk a munkaszerződésünk egyik alapvető eleme. Ezt a felek – mi és a munkaadónk – közös megállapodás szerint módosíthatjuk. Tehát, ha sikerült megegyeznünk egy kedvezőbb összegben, csak annyi a dolgunk, hogy a már meglévő munkaszerződésünket írásban módosítsuk.

Ugyan méltánytalan helyzet, hogy az infláció okozta reálbér-csökkenést egyoldalúan csak a munkavállaló viselje, sajnos sokszor a munkaadónak nincs olyan anyagi mozgástere, ami lehetővé tenné legalább az infláció mértékét elérő fizetésemelést; s ilyenkor még valódi fizetésemelésről nem is beszélünk, csak a bér szinten tartásáról!

Munkaadói kompromisszumkészség esetén ilyenkor mérlegelhetünk egyéb megoldásokat is. Például megállapodhatunk munkaidőkedvezményben vagy esetleg a béren felüli juttatások is szóba jöhetnek (kedvezőbb munkáltatói terhei miatt). Mivel minden élethelyzet, szakma, hivatás, munkahely más és más, legyünk kreatívak! Gondoljuk végig, hogy milyen változtatások kompenzálhatják számunkra a szorító nadrágunkat.

Amennyiben mindenképpen extra pénzhez kell, vagy szeretnénk jutni, úgy elgondolkozhatunk másodállás vállalásán vagy akár egy saját vállalkozás beindításán is! Ilyen esetben azonban mindenképpen üljünk le munkaadónkkal és tárgyaljuk meg az ezeket lehetővé tévő intézkedéseket. Saját vállalkozás esetén nagyon fontos odafigyelni, hogy tevékenységünk ne ütközzön a munkaszerződésünkbe foglalt versenytilalmi vagy egyéb ilyen jellegű rendelkezésekbe. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes egy hozzáértő ügyvéd felkeresése. Tanácsaival ellátva magabiztosan állhatunk majd munkaadónk elé!

Amennyiben munkaadónk nem volt partner – tudom ez nem egyszerű és nem is minden élethelyzetben kivitelezhető -, úgy érdemes elgondolkozni azon, hogy lépjünk ki komfortzónánkból és váltsunk. Sose feledjünk, tudásunk és tapasztalataink értékesek, és ezekért megfelelő díjazás jár nekünk!

Kellemes Húsvétot kívánok valamennyi kedves Olvasómnak, Ügyfelemnek!

(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).