Az ingatlan-nyilvántartás folyamatos újításokon esik át. A bejegyzési folyamatok megreformálásától kezdve egy teljesen új ingatlan-nyilvántartási törvényen át. Ezek a változások hatással lesznek az ingatlan adás-vételek folyamatára és annak költségeire is. Nézzük meg mit is jelent ez.
Mindnyájan hallottunk már az ingatlan nyilvántartásról, legtöbbünknek már dolga is akadt vele. Közkeletű néven: „földhivatal”. De mi is ez pontosan?
Az ingatlan-nyilvántartás egy közhiteles hatósági nyilvántartás, amelynek tartalma az ellenkező bizonyításáig valósnak tekintendő. Településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, valamint az adott ingatlannal kapcsolatos olyan jogokat, tényeket és adatokat melyek az ingatlan-nyilvántartás tárgyát képzik. Az ilyen jogokon, tényeken és adatokon alapuló jogok és kötelezettségek abban az esetben érvényesíthetők, amennyiben azokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a teljeskörűség elvének nevezzük.
A jogalkotó egy teljesen új ingatlan-nyilvántartási törvény megalkotása mellett döntött (2021. évi C. törvény), melynek célja az ingatlan-nyilvántartási eljárások teljes mértékben való elektronizálásának lehetővé tétele, az E-ING (E-ingatlan-nyilvántartás) projekt segítségével. Ennek célkitűzése, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze. Mindezzel a kor digitális elvárásinak megfelelővé kívánják tenni a jegyzéket, ami az ügyintézési idő, illetve adminisztratív terhek és azok költségének csökkenésével is járhat. A papír alapú ügyintézést fel fogja váltani a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés, mely többek között lehetővé fogja tenni az ingatlan-nyilvántartás más digitalizált hatósági nyilvántartásokkal való hatékonyabb együttműködését is.
A digitalizáció nem csupán egy naprakész adatbázis felállításában fog megnyilvánulni. Bevezetésre kerül az ingatlan-nyilvántartási eljárások vonatkozásában az automatikus döntéshozatal intézménye. Ennek során a jogszabályokban meghatározott esetekben a jogi képviselő révén az ingatlanügyi hatóság által biztosított elektronikus űrlapon rögzített, majd a felületre feltöltött dokumentumok alapján automatikusan fog megtörténni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés. Az Ákr (általános közigazgatási eljárási kódex). külön garanciális szabályt tartalmaz az automatikus döntéshozatal tekintetében, ami az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazandó lesz, így a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
Ezentúl a jogok és tények bejegyzésére irányuló, kérelemre induló eljárásokban a jogi képviselet kötelező lesz. Jogi képviselőként ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, valamint a fél képviseletében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény alapján eljáró közjegyző járhat el. Habár meg kell jegyezni, hogy a képviselet ellátása hagyományosan ügyvédi, és nem közjegyzői feladat.
Mindezek több szempontból is plusz terhet, költséget rónak a jogi képviselőkre. A fentiek megvalósításához szükséges eszközök beszerzésén, használatba helyezésén túl, a felelősség emelkedése várhatóan a felelősségbiztosítási költségek emelkedéséhez fog vezetni. A jogi képviselőkre ezen felül további képzések és vizsgák is várnak. Mindezek tényleges hatása az ingatan ügyletekre még nem mondható meg pontosan, azonban akár a jogi képviselet költségeinek emelkedéséhez is vezethetnek.
(Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja).
